Szakszótár

Növekedése során félrenyomhatja az agy állományát vagy beszűrheti a környező szöveteket. Meszes, kemény vagy csontos, esetleg folyadékkal telt üregeket hoz létre.

Ezt a fehérjét a magzati máj állítja elő, és a születés után néhány hónappal eltűnik a vérből. Az AFP bizonyos daganatos és májbetegségekben újból megjelenhet. Rutinellenőrzésre, a diagnózis felállítására, vagy a már elrendelt daganatterápia hatásosságának vizsgálatára használják.

Nyál, illetve nyálban előforduló emésztőnedvek kerülnek a vérbe. Leggyakrabban a hasnyálmirigy megbetegedéseiben fordul elő, ezért mértékének meghatározása egyben a hasnyálmirigy megbetegedésének súlyosságához is támpontot nyújt. Az amiláz olyan emésztőenzim, amelynek zöme a hasnyálmirigyben termelődik, de sok van belőle a nyálban is, de valamennyit termelnek a tüdő és a belső nemiszervek, valamint egyes daganatféleségek is.

Olyan rendellenesség, amelyet az amiloid (rostos szerkezetű, fehérjét is tartalmazó, alapvetően keményítőszerű anyag) felszaporodása okoz. A panasz attól függ, hogy milyen szervekben -- leggyakrabban, szív, máj, belek, vese illetve ízületek -- rakódik le az amiloid. A betegség oka leggyakrabban genetikai vagy daganatos eredetű. Kimutatása szövettani módszerekkel történik.

Olyan állapot, amelyben a vörösvértestek száma vagy a bennük található hemoglobin mennyisége a normális érték alá csökken. A hemoglobin (oxigénszállító fehérje) feladata az oxigén eljuttatása a tüdőtől a sejtekig. A vérszegénység különböző tünetekben nyilvánulhat meg. A leggyakoribb vérszegénységi forma a vashiányos anémia; tünetei: enyhe fáradékonyság, belső nyugtalanság, feszültség, sápadtság, száraz bőr, fokozott hajhullás, törékeny körmök, orrnyálkahártya-berepedés. Anémiát okozhat erős vérzés miatti hemoglobinvesztés; hemoglobinképző elemek (vas, folsav, B12-vitamin) hiánya, a vörös csontvelő elégtelen működése, vagy a vörösvértestek túlzott mértékű szétesése (hemolítikus anémia) is. Hemolítikus anémiát okozhatnak paraziták (malária, bányaféreg); felléphet kémiai anyagok vagy egyes gyógyszerek mellékhatásaként; lehet öröklött betegség is (mediterrán anémia, sarlósejtes vérszegénység)."

Vér- vagy nyirokérgomolyagból álló, változó nagyságú- és prognózisú daganat. Általában a bőrben és a bőr alatti kötőszövetben fordul elő. A veleszületett angióma gyakoribb, a későbbi kialakulás ritka. Csecsemők bőrén elég gyakran figyelhetők meg körülhatárolt, éles szélű, néhány év alatt visszafejlődő érgomolyok. Egyik fajtája elmosódott szélű, szederjes folt alakjában már a születéskor megtalálható a bőrön, és később sem fejlődik vissza; ezt a köznyelv "tűzfoltnak" nevezi. Az újszülöttek csaknem egyharmadánál észlelhetők angiómák, de ezek általában csak kozmetikai problémát jelentenek. Érdaganatok előfordulhatnak a belső szervekben is (agyi- illetve tüdő-angióma)."

Az idegrendszer daganata; csillag alakú idegsejtekből (asztrociták) indul ki. "

Az osteoclast (csontállományt bontó) sejtek aktivitását, differenciálódását és túlélését gátló vegyületek, így a csontáttétek kezelésében és megelőzésében játszanak szerepet.

A bőr rosszindulatú daganatos elváltozása. Kialakulásában fontos szerepe van a bőrt tartósan érő külső hatásoknak és ingereknek. A leggyakoribb hajlamosító tényezők a vegyszerek és a fizikai hatások (erős napsugárzás). Szerencsére a bőr daganatai szabad szemmel is korán felismerhetők és az esetek többségében idejében kezelhetők.

A vizsgálatot egy 35-40 cm hosszú, 10-12 mm átmérőjű, lámpával ellátott fémcső, a bronchoszkóp segítségével végzik. Az eszközbe különféle célműszerek -- prizmás optikai eszközök, speciális fogók, szikék, ollók -- vezethetők be. A bronchoszkópot helyi érzéstelenítésben vagy altatásban vezetik a fekvő személy légcsövébe vagy főhörgőibe. Hörgőtükrözéssel mindkét tüdő hörgőrendszerét gyorsan és alaposan át lehet tekinteni, és bizonyos beavatkozásokat is el lehet végezni. A módszert a mellkasi betegségek diagnózisának megerősítésére, valamint a légutakba került pangó váladék vagy idegen anyag eltávolítására használják. A bronchoszkóp alkalmas kisebb műtétek elvégzésére is. Célzott kezelés, célirányos "támadás" a rákos sejtek ellen.

Folyadékkal (például víz, vér, vizelet, váladék, emésztőnedv) vagy gázzal kitöltött, önálló hámbélésű, többnyire vékony, kötőszövetes tokkal körülvett, kóros képződmény. Nagyon sok típusa van, általában jóindulatú elváltozás, de nyomhatja a környező szerveket, illetve szöveteket, ezért zavart okozhat a működésükben. A daganatos eredetű ciszták főleg a petefészkekben és környékükön, illetve az emlőkben és a nyálmirigyekben képződnek. Folyamatos növekedésük miatt általában előbb vagy utóbb műtéti úton el kell távolítani őket. Elzáródások miatt is létrejöhetnek ciszták, például akkor, amikor egyes mirigyek kivezető nyílásai elzáródnak. Ezek a ciszták a kivezető járat megnyílásakor visszafejlődnek. Bizonyos szervekben előfordulhatnak veleszületett ciszták is. Ezek a többnyire súlyos betegségek a tüdőt, a vesét és a hasnyálmirigyet érintik.

A szervezet sejtjeinek, szöveteinek rendellenes burjánzásából származó jó- (benignus) vagy rosszindulatú (malignus) elváltozás. Az utóbbira jellemző az úgynevezett autonóm növekedés, tehát fejlődése önálló, feltartóztathatatlan, és független a szervezettől. A daganat sejtjei eltérnek az anyaszövet sejtjeitől. A malignus tumor nem tiszteli a szövetek és sejtek határait, mindenre átterjed, sőt, áttétei megjelennek a szervezet távoli helyein is. A rosszindulatú daganatok olyan gyorsan fejlődnek, hogy elégtelen a vérellátásuk, így a fellépő szövetpusztulás miatt felszabaduló anyagok mérgezik a környezetet. A jóindulatú daganatok szövetei hasonlítanak a szervezet alapszöveteihez. Hatalmasra megnőhetnek, rendszerint jól elkülönülnek a környezetüktől.

Az a diagnosztikailag fontos időtartam; amely alatt a daganat tömege a kétszeresére nő meg.

A bőr és az alatta lévő izom együttes gyulladása. A leggyakoribb ok egy bőrjelenségekkel, beidegzési zavar miatti izomsorvadással, ízületi panaszokkal, és az általános állapot hanyatlásával járó autoimmun folyamat. Ritkábban rosszindulatú daganat (tüdő, nemi szervi, gyomor- és bélrendszeri daganatok) is állhat a hátterében.

1. Szerv fejlődési rendellenessége; a magzati fejlődés során alakul ki, és torzulásokkal jár. 2. Szövetelfajulás; a későbbi életkorban kialakuló diszplázia a gyorsan osztódó szövetekben figyelhető meg, ilyen például a méhnyak nyálkahártyája vagy a csontvelő. Ebben az esetben a diszplázia rákmegelőző (prekancerózus) állapotnak számít.

Az emlő rosszindulatú daganata. Leggyakrabban a 40-50 éves kor között fordul elő. Kiindulási helye lehet az emlő bőre, illetve a tejutak vagy a tejmirigyek hámja. A bőrből kiinduló daganat többnyire a bimbóudvar területén jelentkezik ekcémaszerű tünetekkel. A tejutak vagy a tejmirigyek rosszindulatú daganatának első jele az emlőben kitapintható göb vagy az emlő bőrének kis behúzódása az elváltozás felett. Az emlő tapintásos- és röntgenvizsgálata (mammográfia) már a kezdeti elváltozásokat is kimutatja. Ezért fontos az önvizsgálat és rendszeresen rákszűrés. Az elváltozás gyakoribb nőkön, de a ritka férfiemlő-rák sokkal rosszabb indulatú.

A vese által termelt hormon, amely a vörösvértest érését szabályozza.

A daganatsejtek növekedéséhez, szaporodásához tápanyagra van szükség, amely a daganatot beborító érhálózaton jut a sejtekhez. Az érképződésgátlás egy olyan új daganat-terápiás eljárás, amelynek segítségével a daganatot ellátó erek képződése állítható meg. Így a daganat tápanyaghiány miatt elsorvad, a sejtek szétesnek.

A mellékvese velőállományából vagy a paraszimpatikus idegdúcokból kiinduló, legtöbbször jóindulatú daganat, mely szapora szívműködéshez és magas vérnyomáshoz vezet. Ezeket a tüneteket a daganat által termelt adrenalin- és noradrenalin-többlet idézi elő.

A bőrön sík vagy kidomborodó, jól körülhatárolt sötét vagy világosabb festékes foltok formájában megjelenő képletek, amelyek esetenként szőrrel is fedettek. Vagy festékes sejtekből (melanociták), vagy pedig specifikus, úgynevezett névusz sejtekből épülnek fel. Legtöbbjük a születéstől kezdve jelen van a bőrön. Egyes festékes anyajegyek rosszindulatú bőrdaganattá (melanoma malignum) fajulhatnak.

Összetett jóindulatú daganat, amelyben a mirigyszövet elváltozása szorosan kapcsolódik a kötőszövetes burjánzással. Leggyakrabban az emlőben fordul elő. Ez az elváltozás a negyven éven aluli nőknél meglehetősen gyakori.

Jóindulatú kötőszövetes daganat, amely kiindulhat a bőrből, az ideghüvelyekből, a méh simaizomszövetéből stb.

Az agyállomány jellegzetes jó és rosszindulatú daganatainak összefoglaló, általános elnevezése (ma már inkább az asztrocitóma elnevezés használatos). Egyes orvosi közlemények szerzői ezt a kifejezést az idegsejtek közti teret kitöltő gliasejtekből kiinduló jó és rosszindulatú daganatok jelölésére tartják fenn.

Epidermális növekedési faktor receptor 2, amelynek túltermelődése bizonyos daganatos betegségek kialakulására utal. Bizonyos emlőrák típusok diagnózisában és kezelésében van jelentősége.

A nyirokszervek ismeretlen eredetű, daganatos jellegű, idült betegsége. A daganatos burjánzás vegyes szerkezetű (nyiroksejt, hisztocita, monocita, plazmasejt, fehérvérsejt). Jellegzetes sejtjei a nagy, többmagvú, ún. Sternberg-Reed-féle óriássejtek. A diagnózist ezek kimutatása alapján állítják fel. A kórjóslat a szövettani típus függvénye. A betegség gyógyszeres kezeléssel (citosztatikumok) többnyire egyensúlyban tartható.

Olyan terápia, amely az immunrendszert serkenti a kóros (daganat) sejtek elpusztítására.

A szervezet különféle sejttípusai által termelt, a vírusok szaporodását gátló fehérjék. Az interferonokat különböző betegségekben, főleg egyes rosszindulatú daganatok kezelésében alkalmazzák.

1. Jóindulatú minden olyan betegség, mely semmilyen súlyos következménnyel nem jár, vagy könnyedén, szövődmény nélkül gyógyul. 2. Jóindulatúnak nevezhető az a daganat, mely hiába növekszik, nem töri át kötőszövetes tokját, és nem képez áttéteket a test közeli és távoli részein.

A betegségek kémiai anyagokkal, azaz gyógyszerekkel történő kezelése, melynek alapelve különbözik a többi kezelési módoktól, mint pl. a sebészet, a sugárterápia, a dietétika, a gyógytorna stb. A kifejezést a köznyelvben gyakran a daganatok különféle vegyületekkel történő kezelésének jelölésére.

Hám eredetű rosszindulatú daganat, amit ráknak neveznek. Az alapsejtes basalioma - amely a laprámrákok egyik fajtája, és egy magyar kórboncnok, Krompecher Ödön fedezte fel - a bőr igen lassan kifejlődő rosszindulatú rákfélesége, mely gyakorlatilag soha nem képez áttéteket, ezért kórjóslata jó, és egyszerű kimetszéssel gyógyítható.

Fehérvérűség. Az érett, de többnyire kiéretlen fehérvérsejtek kóros felszaporodása a csontvelőben, majd a vérben. A heveny forma drasztikus tünetekkel - láz, fáradtságérzés, a nyirokcsomók megnagyobbodása stb. - jelentkezik, és gyors lefolyású. Az idült forma lassabban fejlődik ki. A leukémia gyermekekben és felnőttekben egyaránt előforduló, rosszindulatú daganatos betegség (a gyermekkori megbetegedés többnyire heveny). Az idült formák ma már egyre inkább egyensúlyban tarthatók.

Fehér foltok a hám elszarusodása miatt a száj nyálkahártyán, a nyelv felszínén vagy ritkábban a nemi szervek nyálkahártyáján. Ezek az elváltozások gondos kezelést és ellenőrzést igényelnek, mivel hajlamosak a rosszindulatú elfajulásra.

A limfociták rosszindulatú burjánzása. A kórszövettan a limfómák három típusát különbözteti meg, ezek: a Hodgkin típusú, a non Hodgkin és a Burkitt limfóma.

Rosszindulatú daganat, amely gonadotropint (a petefészkeket vagy a heréket serkentő hormon) termel, és a terhesség alatt a méhlepény bolyhaiból indul ki. Ugyanilyen szöveti felépítést mutató tumorok azonban a felnőtt emberek petefészkéből vagy heréjéből is kiindulhatnak. Ezek viszonylag ritkán fordulnak elő. Az orvosi néven korionepitheliómának nevezett daganat különösen érzékeny és jól reagál a kemoterápiára.

A hormonműködés zavarához kötődő emlőbetegség, melynek során az emlőszövetben számos rostos-kötőszövetes csomó, valamint ciszta jelenik meg.

A melanoma malignum a bőr, a nyálkahártyák, a szemgolyó érhártyája és a lágy agyburok festéktartalmú sejtjeiből (melanociták) kiinduló igen agresszív, rosszindulatú daganat, mely a fiatal felnőttek gyakori daganatos betegsége. Legnagyobb kockázati tényezői a bőrön már előzőleg meglévő festékes anyajegyek, valamint a túlzásba vitt napozás, azonban a melanómák többsége anyajegytől függetlenül keletkezik. A sikeres kezelés és a kedvező kórjóslat egyedüli feltétele, az idejében történő felismerés, mely a bőr rendszeres megfigyelésével vagy gyanús bőrképletek megjelenése esetén mielőbbi próbakimetszéssel történhet.

Két háromszögletű belső-elválasztású mirigy, melyek a vesék felső csúcsán helyezkednek el. Belső velős (medulláris) részük termeli, tárolja és bocsátja a vérbe az adrenalin és a noradrenalin hormont. Külső részük, a mellékvesekéreg pedig szteroid hormonokat (aldoszteron, kortizon, hidrokortizon, androgének, ösztrogének és progeszteron) termel.

A lágy agyburok daganata. Lassan növekvő, rendszerint jóindulatú daganat, melyet leggyakrabban harminc év feletti nőknél észlelnek, és amely az agyat és a gerincvelőt körülvevő agyburkok közül a legbelsőből (pia mater) indul ki.

Ezzel a görög eredetű szóval a baktériumok, az élősködők okozta betegségek szövődményeit, de leggyakrabban a rosszindulatú daganatok kiindulási helyétől többnyire távol eső áttéteit jelölik. A daganatok áttéteinek két legismertebb terjedési módja: 1. a véráram útján (hematogén); 2. a nyirokkeringéssel (limfogén).

Egyes szerveket borító savós hártyák (pl. a mellhártya, a szívburok, hashártya) sejtjeiből kiinduló, jó vagy többnyire rosszindulatú daganat.

Az izomszövet jóindulatú daganata. Két típusa van, az egyik a simaizomból indul ki, ez a leiomióma (méh), a másik a harántcsíkolt izomból, ez a rhabdomióma.

Mirigyes szerv alapszövetéből kiinduló jóindulatú daganat, mely egy mirigyen belül a mirigy és a kötőszövet sejtjeinek egyidejű burjánzásából keletkezik.

A különféle belső szervek nyálkahártyájának mirigyeiből (tápcsatorna, különféle szervek kivezető csöveinek mirigyei), a mirigyes szervek - pl. a máj - vezetékeiből kiinduló rosszindulatú daganat.

Olyan szintetikus fehérje, amelyet laboratóriumi körülmények között egyetlen sejt többszörös osztódásából származó sejtcsoporttal termeltetnek. Maga az antitest valamelyik, a tumorsejten található antigént ismeri föl. Tumorantigénre példa a sejtfelszíni Her2 receptor.

A plazmasejtek a csontvelőben és a nyirokszervekben normális körülmények között előforduló sejtalakok. A myeloma multiplex rosszindulatú daganatos betegség, amelyben kóros plazmasejtek korlátlanul osztódnak a csontvelőben és időnként a szervezet egyéb helyein.

Gyermekek körében gyakran előforduló, idegrendszeri eredetű rosszindulatú daganat, mely a szimpatikus idegdúcok kiéretlen idegsejtjeiből, legtöbbször a mellékvese velőállományának sejtjeiből indul ki.

A dohányzás által kiváltott idült mérgezés. A cigaretta bármilyen összetételű és bármilyen adagban kerül is "fogyasztásra", számos betegség jelentős kockázati tényezőjeként jön számításba mindkét nem esetében. Ilyen betegség többek között a tüdőrák, a légúti daganatos betegségek, COPD.

Non-Hodgkin limfóma eltérő klinikai viselkedésű betegségek gyűjtőneve, melyhez több mint 30 betegség tartozik. Az 5-6. leggyakoribb rosszindulatú daganat, mely bármely életkorban előfordulhat.

1. Daganat- vagy rákkeltő tényező. 2. A daganat- vagy rákkeltő vírusnak az a génje, amely a transzformált genotípus kialakításáért felelős.

A jó és rosszindulatú daganatok kutatásával, kezelésével és gyógyításával foglalkozó orvostudományi szakág.

Csontszövetből kiinduló rosszindulatú daganat. Az egyéb, csontban előforduló, de nem onnan kiinduló tumorok, más szervekben keletkező rosszindulatú daganatok (többnyire rákok) áttétei.

Szorosabb értelemben a nyálkahártyából kiinduló jóindulatú daganat, mely megjelenési formája szerint lehet széles alapon ülő lapos, vagy kocsányos és hosszú.

Erről az elváltozásról akkor beszélnek a szakemberek, ha valamely nyálkahártyán egyszerre több polip található. Polipózis leggyakrabban a vastagbél lehágó részén fordul elő.

A prosztata hámsejtjei által termelt anyag, melynek a vérben keringő mennyisége a dülmirigy rákos elfajulása esetén megemelkedik.

Helyileg alkalmazott radiológiai kezelés, amely radioaktív tűk, csövek vagy fémszálak segítségével közvetlenül a kezelendő szervre vagy szervrészre irányul. Elsősorban a méh rosszindulatú daganatainak gyógyításában van jelentősége.

A szervezet szabályozó működésétől függetlenül, rendellenesen gyorsan szaporodó sejtek tömege, mely hajlamos arra, hogy ráterjedjen a környezetére, valamint arra, hogy távolabb másodlagos daganatokat (áttéteket) képezzen. A gyógyulás a rákos szövetszaporulat szövettani típusától, elhelyezkedésétől, nagyságától és a beteg életkorától függ. (A közhiedelemmel ellentétben a létező számos rosszindulatú daganat közül csak a hámeredetűek a rákok. Ezért célszerű inkább rosszindulatú daganatokról beszélni.)

Minden olyan anyag (pl. azbeszt, benzol, alkohol, dohány, nikkel), folyamat vagy történés, mely elősegíti a rosszindulatú daganatok kialakulását.

Neurofibromatózis. Két formája ismert: az idegdanat és a csontot érintő megbetegedés. Autoszomális domináns módon öröklődő daganat, mely különféle bőrtünetekben mutatkozik meg. Ilyenek a festékes foltok (tejeskávé színű) valamint az idegek lefutása mentén elhelyezkedő változatos méretű csomók, amelyek általában jóindulatúak, olykor azonban egyikük-másikuk rosszindulatúan elfajulhat (neurogén szarkóma).

A nyirokcsomókból valamint a csontvelőből kiinduló egyfajta rosszindulatú daganat régebben használt elnevezése.

A retina elsődleges, kiéretlen sejtekből álló, nagyon rosszindulatú daganata, mely családi halmozódású és a hat évesnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő. Gyakran mondkét szemben kialakul.

Olyan anyagok, amelyek megakadályozzák a sejt osztódását, vagyis a mitózist. Szélesebb értelemben mindazok a daganatellenes gyógyszerek (citosztatikumok), melyek lassítják a rosszindulatú daganatsejtek gyors osztódását. A rosszindulatú daganat olyan sejtek tömege, melyek osztódásuk során kikerülnek a szervezet szabályozó tevékenysége alól, s így osztódásuk sebessége sokszorosa a normál sejtekének.

Az ionizáló sugárzás (röntgen, kobalt stb.) felhasználása gyógyítási célra. Elsősorban a rosszindulatú daganatok kezelésére alkalmazott eljárás a besugárzás.

Az összes nem hám eredetű, hanem a különböző kötőszövetekből (pl. zsír, csont, bőr, ér stb.) kiinduló rosszindulatú daganat összefoglaló neve. Elnevezésük a kiindulási hely szerint történik, pl. csont esetében oszteo-, ér esetén pedig angioszarkómáról beszélünk. Számos fajtája létezik, némelyek kórjóslata jobb, másoké rosszabb, mint a rákoké. Bármely életkorban előfordulhatnak.

Tumorellenes hatású kismolekulák. Gátolják a jeltovábbítást, programozott sejthalált hoznak létre.

Egy szerv valamely szövetének körülírt túlburjánzása, mely változó nagyságú (borsótól az emberfejnyi nagyságig), lassan vagy gyorsan növekvő, jó- vagy rosszindulatú, vagyis helyi vagy áttéteket adó.

A vérből kimutatható anyagok, melyeket eléggé jellemzően, többnyire a daganatos sejtek állítanak elő, ezért viszonylagos fajlagossággal jelzik az adott daganat típusát. A legismertebb tumormarkerek egyike az alfafötoprotein (AFP), mely eléggé pontosan jelzi a máj rosszindulatú daganatait (pl. az elsődleges májrákot). A tumormarkerek azonban nem elég jellemzőek egy korai rosszindulatú folyamat biztos meghatározásához. Ezzel szemben alkalmazásuk sokat segíthet a kezelések során a daganatok kiújulásának és az áttétek képződésének ellenőrzésében.

A rendszerint kisgyermekkorban kialakuló rosszindulatú vesedaganat (nefroblasztóma) hajlamos a metasztázisra (áttétképzésre). A betegség vérvizeléssel, vérszegénységgel, a lágyékban található terjedelmes daganattal, hasi fájdalmakkal és olykor magas vérnyomással jár együtt. Minél korábban kerül felismerésre a betegség, annál jobbak a gyógyulás esélyei, és a beteg életkilátásai.

Jellemzően gyermekkorban - általában 5 éves kor alatt - kialakuló, gyorsan növekedésnek induló, rosszindulatú vesedaganat. A betegség már a magzati korban kifejlődhet, de a legtöbb esetben a születés után még évekig nem mutat tüneteket.

A zsírszövet jóindulatú daganata, mely legtöbbször az alkar, a szemhéj, a törzs és a tarkó bőre alatt alakul ki.